Nha Trang 2.

A nyaralásból úgy tűnik, nem lesz semmi... 😞
Szakad az eső...
Felmentünk a tetőre naplót/blogot írni, olvasgatni és nézni az esőt:

Az előrejelzések szerint pár napig ilyen is marad az idő.

Időnként kimerészkedtünk, hogy aztán bőrig ázva érjünk vissza a hotelbe. Amikor esik, az utcákon pillanatok alatt hömpölyög a víz, amit ugyan a csatornák folyamatosan nyelnek, de még így is bokáig járunk benne. Nem is lehet itt mást hordani, mint műanyag strandpapucsot (vagy vietnámi papucsot :). Az állítólag vízálló esődzsekijeink is csak szolid védelmet nyújtanak. De mivel meleg van, nem fázunk. Olyan az egész, mint egy nagy közösségi zuhanyzás ruhában... 😄

A motorokat is védő batman ruhában mennek a motoron. Az etetőhelyek felett van egy kis tető, az alatt ülve lehet szemlélődni...

A közlekedési káoszt nem az eső okozza...

Amikor két nap után elállt az eső, erős szél lett, és 1 óra alatt mindent felszárított. Ekkor megint elindultunk Omarhoz, a Lonely Planet által ajánlott indiaihoz enni (akinél Krisztián már 10 évvel ezelőtt is evett, pedig akkor még senki sem ajánlotta), de a végén még jobban eláztunk, mint előző nap... Vajon mi lehet itt okt.-nov.-ben, amikor a legtöbb eső esik?!

De útközben megtaláltuk Krisztián régi szállását is, ott nosztalgiázott egy kicsit, és le is fotóztam:

Omarnál aztán ilyen volt a vacsora:

A menü:
Előétel: Samosa 4 féle mártogatóssal (csípős mentás, mangós, chilis és paradicsomos)

Főétel:  Madras chicken chapatival

             Aloo gobi vajas naannal

Italok:   Ananászlasszi

             Tiger sör
Desszert: 2 Dipankrin

Otthon még nem gondoltam volna, hogy Vietnamban csak akkor fogok jóllakni, ha indiainál eszünk. De a vietnámi kajákról még írok...